Művészet Nógrádban

Bobály Attila

2019. október 01. 17:44 - Shah Gabi

Megjelent: Bobály  - életmű kiállítási katalógusban 2019-ben 

bobaly_katalogus.jpg

Élet és halál      Bobály Attila köztéri alkotásai Palócföldön.

   Salgótarjánt nem véletlenül nevezik a szobrok városának, hiszen az 1960-as évektől, a modern városközpont kialakításának folyamatában tudatosan tervezték a lakókörnyezet és az azt díszítő kültéri képzőművészeti alkotások együttesét. A legforgalmasabb tereken, az épületek közül kimagasló hegytetőn, a fák rejtekében, vagy éppen a külváros eldugott belső udvarain számtalan plasztika töri meg a természet és az épített környezet ámulatba ejtő, de összességében az egyhangúság képzetét keltő világát. A nógrádi megyeszékhely városképének formálásában, alkotó évtizedeinek jelentős részében kiemelt szerepet vállalt Bobály Attila is.

   A megyeszékhely köztereit díszítő bronzszobrai mellett Nógrád számtalan településén, így a megye városaiban is találkozhatunk alkotásaival Szécsénytől Pásztóig. Kiemelt helyen áll a Széchenyi István alakját és életfilozófiáját bronzba ötvöző kompozíció Salgótarjánban, a Múzeum téren. A Szent Istvánt megidéző plasztika is tudatosan került az Alkotmány út és a Kassai sor közötti magaslatra, szinte kijelölve a kálváriára indulók találkozóhelyét.

   Bobály Attila legnagyobb méretű szabadtéri alkotása Pásztón, az 1514-es parasztfelkelés vezéréről elnevezett iskola udvarán áll. Az 1987-ben felavatott Dózsa toborzó az összefogás szimbóluma a szabadság ügyéért, amely ha el is vész, a történelem megőrzi, s örökre erőt és hitet ad minden nemzedéknek. Nem akármilyen üzenet volt ez a rendszerváltozás előtti percekben. A többtonnás kőtömbbe faragott, tömegében is az elmozdíthatatlanságra utaló dombormű alakjai kőbe-merevedésük ellenére is cselekvőkészek. A dombormű mozgalmasságát a fény-árnyék játéka adja. Maga a kép ugyanis egy adott pillanatot éget az agyunkba: a mellette állunk, de mellé álljunk - e? – kétkedését. Az elszánt parasztvezér mellett ezt a dinamizmust erősítik a szereplők mellett ábrázolt jelképek is: a kerék mint a haladás, de egyben a végső megtorlás eszköze is, vagy éppen a parasztok szerszámából lett fegyver, a kiegyenesített kasza.

Pásztón – a Dózsa György dombormű átadása után több mint 30 évvel – avatták fel Bobály Attila másik, e városnak szánt köztéri alkotását, a Napfordító címűt, az 1956-os forradalom emlékművét.

Szécsényben a kolostor előtti téren szerényen húzódik meg a gyermekkorában ferences lelkiséget követő Árpád-házi Szent Erzsébet fenséges szobra. A város példás összefogása révén, adománygyűjtéséből valósult meg a szegények pártfogójának posztamenssel egybe öntött emlékműve, amely a legmagasztosabb szellemi üzenetet közvetíti Szécsény lakóinak és az odaérkezőknek.

    Bobály Attila szobrai mindig szerves egységben állnak környezetükkel. A szobrok jelképességét tehát a helyszín is erősíti. Így van ez a Szent István-emlékművel, amely a salgótarjáni Szent Imre hegy lábánál áll. Államalapító királyunk portréja egy stilizált román kapuban helyezkedik el, alatta az ősi magyar hitvilág életfája, felette pedig a kereszténység két angyala tartja a Szent koronát István feje fölé, a király pogányból kereszténnyé való átváltozásának jelképeként. Átvitt értelmű jelentése van a salgótarjáni Széchenyi István szobornak is, amelyet 1995-ben avattak fel. A magasba ívelő lépcsősor szinte fölemeli a gróf alakját. A „kalitkába” zárt politikust Bobály Attila a pelikánhoz hasonlítja, amely, ha kell, önmaga feláldozásával is életben tartja utódait. A szobor teles-teli van jelképekkel, amelyek Széchenyiről és koráról szólnak, s amelyekkel a művész a ma nemzedékének is útmutatást ad hazafiságból, honszeretetről. S hol lehetett volna méltóbb helyet találni ennek a szobornak, mint a tudomány és a közigazgatás épületei között?

   Mint ahogyan kijelölt helye volt a városban Bobály Attila minden addigi köztéri alkotásánál lenyűgözőbb művének, az Attila kútnak is. A szobrász, hogy lássák mit alkotott, kibontotta somoskői műtermének mennyezetét, mert a nap-hold koronájú hun király monumentalitásával a padlásteret is kikövetelte magának. A döntéshozókat lenyűgözte a látvány, és mindjárt cselekvésképtelenné is bénította őket. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a posztumusz Munkácsy-díjas szobrászművész első, tarjáni köztéri munkája, a Gorkij lakótelep játszótér-plasztika együttese elpusztult, ez az utolsó pedig, világra sem jöhetett.

Bobály Attila művei között a varsányi, a szügyi és a csesztvei világháborús emlékművek is kiemelkedő helyet foglalnak el a születés és a halál művészi szintre emelt jelképrendszerével.

   A köztéri szobor mindannyiunké, a miénk, az itt lakóké, s miénk, az ide érkezőké is. Bobály Attila alkotásai szellemileg is gazdagítják az azokat befogadó közösségeket, mert nemcsak emléket állítanak az ábrázolt személynek, vagy gondolatnak, hanem jelképrendszerükkel útravalót is adnak nekünk, a művekkel találkozóknak.

   Köszönjük Bobály Attilának, hogy olyan életművet hagyott a nógrádiakra, amelynek köztereken fölállított alkotásaiban megtalálhatjuk azt az őseink emlékében, hitében rejlő tanítást, amely egyaránt szól a jelennek és a jövőnek is.

 

 

 

komment
Címkék: bobaly

A bejegyzés trackback címe:

https://nograd-art.blog.hu/api/trackback/id/tr6615186150
süti beállítások módosítása