Mustó János Galéria a Dornyay házban

MUSTÓ JÁNOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA SALGÓTARJÁNBAN

MUSTÓ JÁNOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA SZÉCSÉNYBEN

Elhunyt Mustó János

Fájdalommal értesültünk a hírről, hogy Mustó János festőművész 2012. március 30-án elhunyt. Emlékét őrizzük. Dr. Csongrády Béla írása itt olvasható: 

 http://www.salgotarjan.hu/?module=news&action=show&nid=186808#MIDDLE  vagy   itt

Mustó János kiállítása

Salgótarján, József Attila Művelődési és Konferencia Központ    2011. november 19.

Örömmel vállaltam és megtiszteltetésnek éreztem a  felkérést, hogy Mustó János kiállítását megnyithatom, hiszen egy olyan művész tárlatán vagyunk jelen, aki nemcsak életében, de  művészetében is őszinte és érzékeny. Ez a két tulajdonság az, ami által valódi és örök érvényű műalkotásokat lehet létrehozni.

Mustó János 1934-ben született Lucfalván, a szlovákok lakta községben. Egy olyan helyen, ahol neki már gyermekkorától kezdve természetes volt a kétnyelvűség, a kettős identitás. A Képzőművészeti Főiskola elvégzését követően visszakerült Nógrád megyébe, Salgótarjánban telepedett le és az 1960-as, 70-es és a 80-as évek nagy  képzőművész generációjának a kiemelkedő alakjává vált.  Örömteli, hogy ma is alkot és az itt kiállított festményei közül a legfrissebbeket is láthatjuk.

Mustó János  életében meghatározó és kitörölhetetlen érték volt a szülőföld, az emberek, a táj, a szlovák és magyar kultúrkincs  - s ez  életre szóló élményt, ihlető forrást adott, jelképek és legendák termőtalaja lett.  Gyermekkori élményeinek egy –egy epizódja több művén megjelenik,  s állít emléket a magyar, szlovák gyökereinek, a szülőföldnek, az ősöknek. (Pl. Nagyapa, c. alkotásán.  Az Életfa c. művét itt egy fotón láthatjuk, az eredetije a Magyarországi Szlovákok székházában van. Egy oltárépítményt szimbolizál, mely párhuzamba, de mindenképpen egymásmellettiségbe!  állítja a nógrádi falu szlovák  és a magyar forrását, egyetemes világképbe helyezve ezeket.    Egyik oldalon Lucfalva, másikon a Lucina olvasható, melynek C betűiből indul a világ teremtésének egyik állomása. Ez jelképezi a pangeát, a kifli alakú őskontinenst. Csodálatosan olvasható jelképekben egyik oldalon a tejútrendszer és a világmindenség, másik oldalon pedig a tejútrendszer és a naprendszer feldolgozása áll. A különböző sávok a négy évszakot jelölik, ezen belül pedig az asztrológiai jelrendszer további útmutatást ad. Ezzel a művével Lucfalva a világ közepévé válik, az egyediben az általános világkép jelenik meg.

Mustó János művészeti ars poetikája az asztrálmítoszi jelképrendszerben gyökerezik, univerzális filozófiai kérdéseket bont ki. Jelenleg a Duna menti népek együttélésének problematikája foglalkoztatja, vagyis az, hogyan jelenik meg az Európai Unió mint közösségi struktúra a történelmi időtérben. Jelenleg 10 olajkép elkészítésén dolgozik, melynek alapja az itt kiállított Kék Duna linómetszet sorozata.

 A szlovákok lakta kistelepülésen megélt idő, a gyökerei, a múlt, a jelen, a magyar-szlovák kapcsolatok problematikája ellenére is hiszi, hogy sem az egyének, sem a népek és nemzetek nem lehetnek meg egymás nélkül és nem lehetnek egymás ellen sem. Az egymásrautaltság mind társadalmi, mind pedig kozmikus, vagyis  általános értelemben is szükségszerű. Ha ezt nem ismerjük fel, előbb-utóbb lakhatatlanná válik - tágabb értelemben a Föld, és szűkebb értelemben saját otthonunk. S kiűzetünk a Paradicsomból, ahogyan azt az Úr tette Ádámmal és Évával - és ezt látjuk Mustó János nagy Madách sorozatában, vagy pedig elszakítanak minket egymástól, ahogyan egy népi láncszakító gyermekjátékot, az Adj, király katonát című grafikai lapjával idéz meg. Vagyis ha nincs összefogás  felszabdalhatnak országot, hazát, földet, családot és egy egész világot.

Bartók sorozata is ugyanezt az üzenetet hordozza és erősíti meg. Mustó János azt vallja a képzőművészetben, amit Bartók a zenében:  Az én igazi vezéreszmém, amelynek mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok; a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem - amennyire erőmből telik - szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás.

Madách Az ember tragédiája c. műve már évek óta foglalkoztatja. Jelen kiállításban néhány darabját láthatjuk, de, folyamatosan készülnek újabb táblaképek.  Madách Imre gondolatisága nagyon közel áll hozzá.  Miként lehet valaki egyszerre ember, magyar és a világmindenség része? Olyan művet láthatunk, mely magába foglalja az egész tragédiát. Nem illusztrációja Madách művének, hanem a művész önmagán átszűrve és a napút állomásain keresztül elemezve szól a mai kor emberéhez.

Az életfa motívum Az ember tragédiáján is és további, majd minden alkotásán megjelenik. Pl. az Én-te-ő c. festményen is, mely telis tele van szimbólumokkal, allegorikus alakokkal, sokkalta pontosabb és magasabb értelmet ad az ábrázolt jelenetnek. Az életfa vagy keresztfa két szárának találkozása egy anyaméhet jelképez, ahol fejlődik a magzat. Az életfa tehát az ember lelki fejlődésének állomásait, a megújulást, a termékenységet és a halhatatlanság vágyát hordozza magában illetve  a világegyetem  s a világ felépítésének struktúráját mutatja.   Egyúttal jelképezi mindazt, hogy én-te-ő, vagyis én is, te is, és ő is megmásszuk a saját életfánkat, vagyis hordozzuk az életünk folyamán a saját magunk keresztjét.

Mustó János egy kozmikus gondolkodó, aki olyan filozófiai eszmerendszerben mozog és alkot, mely a világmindenség megértését, megértetését tűzte ki célul, úgy, hogy az üzenet  szépirodalmi mű, népi játék, filozófiai eszme vagy bibliai jelenet kapcsán jelenik meg.   Mustó János birtokában van az a titok, mellyel segíthet minket,  - a hétköznapokban elveszett embereket, hogy megtaláljuk  a transzcendens felé vezető utat, ösvényt, melyről  az évszázadok során már letértünk. Mustó János művei tehát azt kívánhatják nekünk, hogy találjunk vissza együtt a tiszta forráshoz.