Művészet Nógrádban

Kele Szabó Ágnes

2017. január 27. 20:49 - Shah Gabi

Tisztelt Tanárok, kedves Diákok! Szeretettel köszöntök mindenkit Kele Szabó Ágnes tanárnő kiállításán!

Megnyitómban elsősorban hozzátok szólok, kedves diákok.

Személy szerint nagy tisztelője és remélem, hogy azt is mondhatom, hogy barátja vagyok Kele Szabó Ágnes tanárnőnek. Tisztelem egyrészt az alkotói munkásságát, tehetségét – mely  a kiállítás megtekintése után számotokra is egyértelművé válik és tisztelem pedagógusi munkáját is. Kele tanárnő nagyon sokszor jár a múzeumba diákjaival, s nem restellem bevallani, hogy a kollégáimmal együtt még mi is tanulunk tőle egy-egy múzeumpedagógiai fogást.

Kele Szabó Ágnes tanári pályájának legelején az én tanárom is volt, s bár nem rajzot, hanem matematikát tanított, de ezekre az órákra is valamilyen módon becsempészte a művészetet. Bár a kombinatorikus feladatok megoldására nem emlékszem az órákról, viszont emlékszem Ágai Ágnes verseire, és arra, hogy mesélt Van Goghról, a holland festőről, aki a saját levágott fülét küldte el barátjának. Hiszem, hogy ezek a történetek is hozzásegítettek engem ahhoz, hogy művészettörténeti pályára lépjek.

Kele tanárnő itt kiállított alkotásai között láthatunk tanulmányrajzokat, portrékat, vagy jeruzsálemi útiélményeit bemutató rajzokat. Különösen érdekesek a Szavak c. geometrikus alkotásai. Egy-egy vonal egy-egy jelkép. A szimbólumok egyszerű mértani alakzatokból építkeznek, amelyek már maguk is rendelkeznek jelentésekkel. Általánosságban elmondható, hogy a  kör - mint önmagába záródó végtelen vonal - az örökkévalóságot és a világ végtelenségét jelenítheti meg; a négyzet szabályosságával a világ rendjét, szilárdságát képezi le, a mindenséget alkotó négy elem (levegő, tűz, víz, föld) harmóniáját összegzi az ősi jelképrendszerekben. Kele Szabó Ágnes kis rajzaiban a hétköznapi válik vonallá, s visszafelé olvasva, a vonal válik jelentéssé.  A röpke pillanat c. kis rajzban a pillanatot a röppenő madarakká váló pontok, vonalak szimbolizálják. A valami leesett címűben érezhető a mozgás sebessége is.  Érdekes, hogy ezekben a kis képekben a mozgókép és a matematika világa is felfedezhető. Állatképeiben is az egyes élőlények legjellegzetesebb tulajdonságait emeli ki, a béka hatalmas szemeit, a sün tüskéit. Ezzel a sűrítéssel és kihagyással, kiemeléssel különösen felerősödik   az alkotások művészi ereje. Kele Szabó Ágnes meg tudja valósítani, hogy a világot besűríti alkotásaiba. Nehéz dolog ez, s erre csak a művészek képesek.

Ismét egy személyes történetet szeretnék elmesélni: általános iskolás éveimben nagyon nagy divat volt az emlékkönyv. Kele tanárnőt is megkértem, rajzoljon, írjon az emlékkönyvembe. Ő a következő idézetet írta: „Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” A szemnek láthatatlan…. Így nézzétek ti is ezt a kiállítást: ne csak nyitott szemmel, de nyitott szívvel is, hiszen azt, hogy kinek-kinek mit üzennek ezek a képek rajzok, nem csak a szemetekkel tudjátok felfogni.

Én mindenkinek ilyen pedagógusokat kívánok, mint Kele Szabó Ágnes, akinek óráira még ilyen idősen is szívesen járnék.

Köszönöm a figyelmet.

 

 

 


komment

A bejegyzés trackback címe:

https://nograd-art.blog.hu/api/trackback/id/tr7812161165
süti beállítások módosítása