Elkészült Szabó Noémi legújabb alkotása Kubinyi Ferencről

Elkészült Szabó Noémi szobrászművész legújabb alkotása. Kubinyi Ferenc természettudós portréját mintázta meg. A történeti Nógrád vármegyében több tudományterületen és számos helyszínen maradandót alkotó tudós jelképe a magyar-szlovák együttműködésnek. A szobor avatása május 15-én lesz  a salgótarjáni Baglyas-kő Vár Látogatóközpontban. Az ünnepségen előadások hangzanak el Kubinyi Ferenc munkásságával, életútjával kapcsolatban, kiemelve a Magyarhoni Földtani Társulat megalapításában betöltött szerepét.

Szabó Noémi Borbás Vince botanikus szobrának avatója

2011. június 23.   Salgótarján Baglyas-kő vár Természetvédelmi Látogatóközpont

Szabó Noémi szobrászművész,  az organikus művészet jeles salgótarjáni képviselője  igazán méltó alkotója  Borbás Vince botanikus szobrának. A fehér márvány szobor csodálatosan illeszkedik a táji környezetbe. Ezt nemcsak a szikrázóan fehér kő és a mögötte húzódó várdomb kivételes összjátéka teszi, hanem  az is erősíti, hogy Borbás Vince portréját  a hegyek vonulatai, virágok, növények ábrázolásai kísérik. Szabó Noémi ezen a művén egy botanikusi életutat foglalt össze. Az ábrázolt utak Borbás Vince kutatóútját és egyben a növények útját is jelképezik. Hiszen nevéhez fűződik a ma már emlegetett Ős-Mátra elmélet, melynek egy lényeges pontja, hogy a hegyvidékről számtalan növény vándorolt le a síkság felé. Szabó Noémi ezt a növényvándorlást nagyon szépen érzékelteti munkáján. 

A körüljárható szobor egyrészt azokat a Kárpát-medencében honos növényeket ábrázolja, melyeket Borbás Vince írt le először.  Ilyen például a világon egyedülálló pilisi len, a budai berkenye és a Szent István király szekfű, ugyanakkor a művésznő hangsúlyt adott a környékünkön honos növényeknek is:  például az éppen ebben az időszakban nyíló sujtárnak, mely növényt Szabó Noémi alkotásán éppen a kibomlás állapotában látjuk.   Ha egy műalkotásról beszélünk, legyen az a racionalitáson alapuló természettudományos kutatás vagy jelen esetben - egy kutató kapcsán is, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelképi ábrázolást. Különösen azért sem, mert  Borbás Vince maga is lejegyezte az egyes növényekről szóló legendákat, népi hiedelmeket és gyógyhatásukat. A növény vagy virágszimbolika területén is úttörő jelentőségű a munkássága.  A szobor érdekessége, hogy  a portré, a növényi ornamentika, a hegyeket, s ösvényeket jelző vonalak között  jelképes madarakat is elrejtett a szobrászművész. A virágból madár lesz, egy visszahajló fejű pelikánszerű madár, mely  önmagát áldozza fel gyermekeiért, vagyis a növények gyógyító jellegére utal.

Míg az állatok világára vonatkozó szimbolika  sok esetben kultúrkörtől, térbeli és időbeli távolságtól függetlenül meglepő egységet mutat, a növények esetében éppen  az ellenkezője igaz. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy minden kultúrának és kornak megvan a maga virágnyelve, amely az adott társadalom sajátos hangulatát, etikai-világnézeti beállítottságát tükrözi.   Szabó Noémi alkotásán a virágok, növények szimbolikája alapján végigkísérhetjük Borbás Vince életútját, születésétől egészen a haláláig. A budai és a pilisi len, az otthon szimbóluma, vagyis az a hely, ahol most állunk, a Palócföld. Innen, Ipolylitkéről indult el Borbás Vince. Az általa elsőként leírt Szent István király szegfű, melynek magyar neve is arra utal, hogy levele és termése szeg alakú, szintén helyet kapott a szobron. A kereszténységnél a passiót, Krisztus kereszthalálát szimbolizálta,  másrészt, hogy  az ember viszi a saját maga keresztjét. Borbás Vince nehezen tudta ugyanis elkezdeni tanulmányait szülei nehéz anyagi helyzete miatt, de elhivatottsága révén az egyetemi évek után tanárként dolgozott,  és tudományos munkássága töretlenül haladt előre, mégis van egy időszak, amikor támadások érik.  Bíbor kosbor következik, mely a szerelem, szépség és finomság jelképeként elhozta számára a boldog házasságot a hűséges társ, Csörghey Gizella oldalán. A budai berkenye, a Budai – hegység ritka növénye. A berkenye a népi szimbolikában segít az embernek, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól, a segítséget az ártalomtól, a barátot az ellenségtől. S ez Borbás  életében fontos is volt, hiszen számtalan ellensége volt a szakmában, akik mellett is kiváló tudományos munkát tudott felmutatni.  A fekete kökörcsin, mely a  névszalag felett   helyezkedik el: a betegség virága. Az őszi kikerics pedig az utolsó szép napokat jelzi, vagyis azt, hogy Borbás Vince élete utolsó éveiben kapta meg a megérdemelt tanszék vezetését a kolozsvári egyetemen. Az örökzöld  borostyán jelzi az öröklétet, a jelent, hogy ma mindannyian itt vagyunk és tisztelgünk Borbás Vince emléke  előtt. 

A természet és a művész közös alkotásaként méltó emlékművet kapott jeles botanikusunk.            (Shah Gabriella)

Beszámoló és képek a szoboravatóról:  http://bnpi.hu/hir/borbas-vince-szobranak-avatasa-759.html

Fotó: Kéri István