Azt hiszem, egy alkotóművész számára minden kiállítóhely közül mindig a legizgalmasabb, amikor a szülőhelyén vagy a lakóhelyén nyílik tárlata. Ez az igazi mérték és mérce. Ifj. Szabó Istvánnak - édesapja, a Kossuth-díjas szobrászművész halála után Benczúrfalva lett alkotói székhelye. Feleségével, a szintén szobrászművész Nagy Máriával élnek és dolgoznak itt. 

Ifj. Szabó István hatvan év alkotói periódusát felvonultató impozáns kiállításának vagyunk tanúi. Ez a hatalmas életmű azonban szerencsére  napról napra nő, mindig újabb és újabb művek kerülnek ki Pista bácsi műterméből. Biztos vagyok benne, hogy még ma is volt véső és kalapács a kezében. A pályája igazán sikeresen indult, - és ez töretlen a mai napig. Már képzőművészeti főiskolás korában kiállított  a Műcsarnokban egy nemzetközi tárlaton. Első köztéri megbízását közvetlen a főiskola elvégzése után kapta. Ezt a művet ma is megtekinthetjük Budapesten a Hősök terén:  a Milleniumi emlékmű egyik domborművét a Bethlen Gábor szövetséget köt a csehekkel címűt - ő készítette.  Jelen kiállításon ezt egy fotón meg is tekinthetjük,  ugyanúgy, mint számtalan köztéri szobrának kicsinyített mását, (pl. kisterenyei Flórát), gipszváltozatát (mezőberényi Petőfit, horpácsi Mikszáthot, a Rákóczit) vagy fotóit, de  kisplasztikákat, portrészobrokat, érmeket, nagyméretű kő-, bronz- és faszobrait:

Számomra a fa -  az alázatot, a kő keménysége - a tekintélyt, a bronz pedig - a tiszteletet jelzi. Szabó István faszobrait az anyag tulajdonságait a legteljesebb mértékben kiaknázó, ugyanakkor híven meg is őrző organikus szemlélet jellemzi. A fa saját természetét használja fel, ahhoz alkalmazkodik, alázattal nyúl ehhez az anyaghoz. Ezt jól példázza az Alvó fej c. műve, ahol a fa kérge a hajat szimbolizálja. A talált fán nem sok alakítás történt – mégis egy nagyszerű alkotás született. Vagy a nyújtózkodó lány esetében a fa görcse - a lány szeme. Ugyanilyen természetes a Benczúrfalvai korpusz című műnél - a fa elágazásaiból lett Krisztus két karja, a fa kisebb sérülése éppen Krisztus sebét jelzi.  Ifj. Szabó István a természettel közösen alkotott.

Egyfigurás kis bronzszobrai - szobrászi tőmondatok, melyekkel az emberi kapcsolatok, sorsok, élethelyzetek drámaiságát jeleníti meg: Hazafelé az erdőről, Hazafelé a mezőről, Summás, Beszélgetők, stb. De itt látjuk a 1959-ben a bécsi Világifjúsági Találkozón első díjat nyert Pomona c. szobrának egyik másolatát. (egy londoni gyűjteményben van ebből egy példány).

Szoborszereplői mély, meleg emberi érzésekkel átitatott, esendő, de méltóságukat nem vesztő, fel nem adó alakok. A női alakokat lágy líra, humanisztikus vezérlőelv jellemzi. A tárlat szerves részét képezik a mesterségbeli tudásról tanúskodó érmék is.

Ifj. Szabó István munkásságában meghatározó helyet foglalnak el a portrészobrok. Nagyon sok irodalmi személyt mintázott meg. Petőfit, Madáchot, Váci Mihályt, Mikszáthot, Adyt. Petőfiből több változatot is látunk, úgy, ahogy Petőfit ismerjük, sokarcúnak: a vándor Petőfit, a szabadságharcos Petőfit, a költő Petőfit. Életnagyságú Petőfi szobra van Mezőberényben és a szlovákiai Királyhelmecen. Ez utóbbi hely az, ahol ifj. Szabó Istvánt Királyhelmec háziszobrászának nevezik. Ami ebben a városban szobrászati alkotásban látható, az mind Szabó István alkotása.   A város nemrég felavatott Millenniumi terén, a már említett Petőfi-szobron kívül egy díszforrás-díszkút-muzeális fal komplexuma látható. A forrás a nagyszentmiklósi aranykincs szarvasbikáját ábrázolja, oldalán szkíta szavasokkal. A díszkút: a magyar koronát szimbolizálja, tetején turullal, oldalán Királyhelmec és a Rákóczi-Lorántffy családok egyesített címerével.   A muzeális, kiállítási vitrinekkel ellátott falon, pedig a három magyar királyi szent szobra áll: Istváné - Imréé - Lászlóé. A város más pontján II. Rákóczi Ferenc és Eszterházy János mellszobrai állnak.

Ahogy képviselő úr is mondta, Nógrád megye majd minden településén találkozhatunk Szabó István alkotással, Salgótarjántól, Kisterenyén, Pásztón át Szurdokpüspökiig, vagy Magyargéctől Nógrádmegyerig. De országszerte sok helyen állnak játszóterei, díszkútjai, portrészobrai, emlékművei. Egy fontos nógrádi helyszín: Horpács. Az utóbbi években itt egy csodálatos szoborpark alakult, ahol jeles horpácsi, vagy Horpácshoz kötődő személyek sorakoznak a Mikszáth kúria parkjában. Nagy Iváné, az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldikus, történész, A szécsényi születésű, de Horpácson letelepedett Szonthágh Pál, és Mauks Ilona, Mikszáth Kálmán feleségéé. De a legjelesebb közöttük: Mikszáth Kálmán. Ez a szobor, az összes Szabó István alkotás közül a legkedveltebb. Ennélfogva bátran kijelenthetem egy remekmű. A horpácsi kúriája előtt egy padon ücsörög Mikszáth, szivar a kezében és bárki mellé ülhet. Ez a kép él bennünk Mikszáthról, a nagy mesélőről. Leülünk mellé, mesél nekünk, máskor megyünk, ott folytatja. Az alkotás nagysága az, hogy aki látta egyszer ezt a Mikszáth szobrot, biztos, hogy attól kezdve ez a kép él majd benne Mikszáth Kálmánról.

Szerencsés a szécsényi kiállítás közönsége, hiszen Madách Imre és Fráter Erzsébet szobrának gipszváltozata most látható első ízben. Ifj. Szabó István e szobor bronzváltozatát a csesztvei emlékmúzeum parkjába szánja. Ez is egy olyan nagy hatású szobor lesz, mint a Mikszáth, hiszen az örök mozdulatlanságba kényszerített Madách házaspár tragédiája, tragédiába torkolló sorsa benne van ebben a testtartásban. 

A kiállított művek megint és újult erővel bizonyítják, hogy olyan tehetségű művész él közöttünk, akire méltán lehet büszke a megye. És büszke is, hiszen a számtalan szakmai díj mellett tavaly Szabó István megkapta Nógrád megye díszpolgára kitüntető címet.