Megjelent: Baglyasi Hírmondó, 2008. május 

Elhunyt Radics István

„Hozzátartozók, barátok, pályatársak, tisztelők nagyszámban gyűltek össze a nógrádmegyeri  öreg temetőben. A közeli villanyoszlop tetejére egy gólya szállt le a szertartás előtt, kelepelt egyet, majd visszarepült fészkére, Radics István háza elé.”

79 éves korában elhunyt Radics István festő- és grafikusművész, a Csohány Baráti Kör alapító tagja.  Radics István 1929-ban született Nógrádmegyerben, és – kisebb megszakítással – haláláig ott élt és alkotott. Diplomájának megszerzését követően rajzot oktatott Kisterenyén a középiskolában, de tanított Salgótarjánban közép-és felsőfokon is. Huszonöt éven át megyei rajz szakfelügyelő volt. Kiállításokat szervezett, rendezett, szakköröket vezetett, művésztelepeken szerzett újabb tapasztalatokat. Mindemellett ő is folyamatosan alkotott, számos kiállítása volt megyeszerte, 2002-ben például Pásztón, a Teleki László Városi Könyvtárban. Grafikák, festmények mellett murális munkákat is készített. Ő restaurálta például a karancslapujtői templom freskóit. Kezdeményezte a baglyasaljai templom falfestményeinek felújítását is. Nélküle nem maradt volna fenn a most már Pásztón, a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban álló, a salgótarjáni Karancs Szállóban megsemmisítésre ítélt, Csohány Kálmán Énekek éneke című kerámiafal sem. Hiszen ő volt az, aki értesítette a múzeumot, hogy verik le a Csohány alkotást. Ennek kapcsán indult meg a fal nehéz, de végül sikeres áthelyezése.

Értékmentő, értékközvetítő és remek alkotó volt ő egy személyben. Szülőfalujának földjében helyezték örök nyugalomra április 17-én. Sírjára elhelyeztük a Baráti Kör virágait. Emlékét tisztelettel őrizzük.                                                                                                                                       Shah Gabriella