Művészet Nógrádban

Ceredi Nemzetközi Művésztelep

2013. január 15. 08:38 - Shah Gabi

Az írás megjelent:   http://neogradiensis.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=108:shah-gabriella-festeszet-nograd-megyeben-a-20-szazadban-a-ceredi-nemzetkoezi-mvesztelep-15-eve&catid=39&Itemid=68&lang=hu&limitstart=1

Rövidített változatban:  Ceredi Művésztelep, Bp.: Ars Longa Művészeti Egyesület Bp.: 2011

A Ceredi Nemzetközi Művésztelep

Öt évvel a mátraalmási művésztelep megszűnése valamint száz évvel a Nagybányai Művésztelep 1896-os kezdése után 1996-ban elindult a Ceredi Nemzetközi Művésztelep. Az alapítók szándéka, hogy ez egy olyan képzőművészeti bázis és centrum legyen, amely klasszikus értékeket alkot és közvetít, ezzel együtt vonzerőt, mércét és példát tud mutatni. A Ceredi Nemzetközi Művésztelep Nógrád megyében, a szlovák határnál, Budapesttől mintegy 150 kilométerre, a Medves-hegység egyik völgyében, a Tarna patak mentén fekvő, Cered községben gyökeresedő alkotó közösség, önálló értékrenddel rendelkező, egymással szellemi rokonságot és aktív egyidejű alkotást felvállaló művészek közössége. Hivatásos alkotók egy lelkes csoportja azzal a céllal hozta létre, hogy hazai és külföldi művészek együtt éljenek, gondolkodjanak, dolgozzanak egy érintetlen, a városi zajoktól elszigetelt kis faluban. A nyári kivonulás a természetbe, a közösség és művészet kölcsönhatása, a hasonlóan gondolkodók egymást inspiráló jelenléte mind-mind jótékonyan hat az alkotómunkára.

A művésztelep vezetése a kezdetektől fogva azonos. Ez lehet a titka annak, hogy immáron 15 éve sikeresen tud működni.  Kun Cecília művészeti menedzser, Fürjesi Csaba művészeti vezető és Sánta László szakmai vezető -  mindannyian aktív alkotóművészek.

A művésztelep további célkitűzése, hogy a magyar és a nemzetközi képzőművészeti életben saját arculattal rendelkező, meghatározó tényezővé váljék. Egyúttal kiemelt cél a Nógrád megyei, az észak- magyarországi régió, valamint tágabb értelemben a magyarországi művésztársadalom szakmai támogatása. Ezt elsősorban tematikus művésztelepek és ehhez kapcsolódó tematikus kiállítások létrehozásával, illetve egyéni tárlatok szakmai támogatásával valósítják meg. Ezzel a rendezvények illetve a meghívott alkotók munkásságának népszerűsítését, a kortárs hazai és külföldi művészet összevetését és a magyar alkotóművészet széles körű megismertetését is célnak tartják a szakmai vezetők.

Jelenleg Nógrád megyében a Ceredi Nemzetközi Művésztelep az, amelyik megszakítás nélkül a leghuzamosabb ideje folyamatosan működik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a művésztelep tematikus, és a rendszerváltás után civil kezdeményezéssel indult, akkor nemcsak az észak-magyarországi és a felvidéki régió, hanem országos szinten is egyedülálló eseményéről beszélhetünk Ceredi Művésztelep esetében. Dr. Keserű Katalin művészettörténész 2007-ben a XII. Ceredi Nemzetközi Művésztelep alkotásaiból rendezett tárlat megnyitóján azt mondta, hogy  „A budapesti művészeti élet felől nézve elgondolkodtató a mai javarészt nyári kivonulás a természetbe, a köztudatban gyakran szinte ismeretlen településekre, azok nyitott és befogadó közösségekbe, ahol a természet, közösség és művészet egymással kölcsönhatásban működik, közvetítők, magyarázat és értelmezés nélkül, egymás javára. Művészet és közönség sokat panaszolt elidegenedése, a távolság áthidalására hivatott látványos rendezvények helyett a természetes együttélés a legkülönfélébb típusú alkotómunka számára is problémátlan lehetőséget kínál.”

A művésztelep kortárs felfogású. A sajátosan nógrádi palóc falu vezetése és lakossága befogadta, segíti és egyre többen büszkék az ott folyó munkára. Cered polgármestere, Czene Árpád a művésztelep pár éves fennállásakor elmondta, hogy a településük idegenforgalmi értékét nagyban növeli az 1350 lelket számláló falu és a művésztelep együttélése.

Az első művésztelep 1996-ban festészeti telepnek indult, majd évről évre bővült: grafikusok, szobrászok, filmesek érkeztek a Tarna – völgyébe. A művésztelep szakmai vezetője, Fürjesi Csaba találta meg ezt a helyszínt, amely a leginkább alkalmas volt elképzelése megvalósítására. Választásában származási helye is szerepet játszott, - hiszen Nógrád megyei születésű – valamint az, hogy a mátraalmási művésztelep széthullott. Cered, a „világ végén” lévő kis falu minden év augusztusában két hétre a megye, az ország, a külföldi vendégművészek számára pedig a „világ közepévé” válik.  A közös munka, az együtt gondolkodás minden évben gazdagabbá tette az alkotókat és visszajelzésük szerint a szép emlékek mellet szakmai többlettel mentek haza.

A művésztelep meghívásos. Az alkotók életkorban eltérőek, a pályakezdőktől a neves művészekig kapnak meghívást az évről évre augusztus elején megrendezésre kerülő szimpóziumra. A résztvevők hivatásos alkotók, legtöbben emellett egyetemen, főiskolán is tanítanak. Általában mindenki egyszer kap meghívást, hogy a telep minél szélesebb résztvevői körből álljon, de természetesen vannak akár több éven át visszatérő alkotók is. Akik egyszer már résztvevői voltak „Cerednek”, azokkal a szervezők később is tartják a kapcsolatot. 2009-ig 17 országból már több mint 230 művész vett részt a telep alkotómunkájában. Európa országain kívül Ausztráliából, Argentínából és Taiwanból is érkeztek alkotók. Nógrád megyéből húsz képzőművész dolgozott a művésztelepen visszatérően évről évre. Magyarországról pedig Sopronból, Kecskemétről, Szolnokról, Nyíregyházáról, Debrecenből, Nagykanizsáról, Zalaegerszegről, Szécsényből, Balassagyarmatról, Pécsről, Egerből és Budapestről érkeztek alkotók.

A művésztelep rendszeresen jelentkezik tematikus csoportos és egyéni kiállításokkal, melyek neves galériákban elismert művészettörténészek közreműködésével nyílnak meg. Az évenkénti bemutatkozó kiállítás első állomása Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeumban volt és van, illetve a művésztelep képviselhette a ceredi alkotó szellemiséget Szlovákiában, Ausztriában, Olaszországban, Finnországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban, Belgiumban.

A ceredi szimpózium erőterébe bekapcsolt és képviselt alkotók, a művésztelepi munka mellett vagy azon túl, résztvevői a tematikus tárlatoknak. Nógrád megyéből – többek között Földi Péter Kossuth-díjas festőművész, Csemniczky Zoltán Munkácsy – díjas szobrászművész, vagy Réti Zoltán festőművész – nemcsak a megyében, hanem országosan is elismert alkotók is részt vesznek a kiállításokon.

A szervezők minden évben egy adott téma köré szervezik a telepet, amelyhez az alkotók csatlakoznak, csatlakozhatnak. Ilyen tematikus művésztelep volt 2006-ban, amikor a fát, és  2007-ben pedig a vásznat választották alapanyagnak. Ez utóbbinál például a községben a szekrények, fiókok mélyén fellelt vásznakra kellett dolgozniuk a művészeknek. Minden évben vannak olyan alkotók, akik a helyszínen készítik el, mások pedig elküldik munkájukat a kiállításokra. Az adott témába mindig nagy élvezettel vetik bele magukat a művészek és olyan ötletgazdag alkotások születnek, melyek tartalmilag is magas színvonalat, értéket képviselnek. A meghatározott tematika megengedi, hogy a különböző országok alkotói egyéniségüket beleszőjék a művekbe, kibontsák saját élményanyagukat, másrészt viszont az adott téma keretek közé fogja a művészeket, ezáltal egységes tárlattal tudnak jelentkezni. A 2002. év kuriózuma volt, hogy egy nagyobb méretű, kézzel fűzött, gerinces bőrkötésű, 20 művész egy-egy alkotását tartalmazó könyvet készítettek.

2003-ban id. Szabó István az egykor Benczúrfalván élt Kossuth-díjas szobrászművész születésének centenáriumi évfordulója alkalmából szobrászművésztelepet is szerveztek. Nagyobb szabású rendezvényekbe is szerveztek, ilyen volt többek között a 2006-ban a Kortárs Európai Iparművészek Kiállítása Salgótarjánban, 2008-ban a Graphic Symposium Bécsben, a Box Galéria projektek 2007-ben Cereden és 2008-ban az Open Art Nemzetközi Nyilvános Szimpózium Salgótarjánban.

A művésztelep több éve áll szoros együttműködésben hazai és határon túli szakmai szervezetekkel, csoportosulásokkal. Hetedik éve működik partnerkapcsolatuk a határon túli – erdélyi és felvidéki – magyar képzőművészekkel is. Különösen szoros az együttműködésük a szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságával. Szakmai partnerségben állnak belga, osztrák, német és más európai illetve egyiptomi művészcsoportokkal.  Nagyobb terjedelmet venne igénybe, hogy felsoroljuk az alkotóművészek, akik a 15 év alatt megfordultak Cereden.

A tapasztalatcserén túl színvonalas alkotásokat hagytak a ceredi gyűjtemény számára. A művésztelep nem preferál egyetlen művészeti irányzatot és stílust sem, ellenkezőleg, a teljességre törekszik – összművészet jellegű – s az egyes szimpóziumokon egyszerre több művészeti irányzatot és stílust mutat be: festészet, grafika, számítógépes grafika, szobrászat, installáció, textilművészet, kerámia, design, performansz. Összművészeti jellegét a színművészet, a zeneművészet, a fotó- és filmművészet, tánc, zene és bábművészet, valamint az irodalom képviselőinek részvétele jelzi. A telepen megvalósuló előadóművészeti programokhoz a Rönkszínház nyújt lehetőséget, amely a művésztelep területi szintkülönbségét, domborzati viszonyait kihasználó, közel. 120 ülőhelyes szabadtéri színház.

A művésztelep négy épülete mintegy 3500 m2-es magánterületen áll. Az épületekben a szálláson és a mellékhelyiségeken kívül, festő- és grafikai műterem illetve galéria található.   Az évek alatt az alkotómunkát támogató infrastruktúra (szállás, étkezés, kommunikáció, stb.) európai színvonala elismerést kiváltó.

2006-ban a művésztelep fennállásának tizedik évfordulóján Salgótarján Város Önkormányzata a művésztelepet működtető Ars Longa Művészeti Egyesületet Pro Arte díjban részesítette.

A művészek az itt készült alkotásaikkal a művésztelepi gyűjteményt is gyarapítják. Az évek során így létrejött jelentős képző- és iparművészeti gyűjtemény az, mely a későbbi korok számára is fontos lesz. Unikális jellegű, mely a 20. század végének, és a 21. század elejének művészeti törekvéseit mutatja be. A többszáz műtárgy között festmények, grafikák, szobrok, installációk, könyvek, filmek és fotók találhatók. Dr. Bereczky Loránd a Magyar Nemzeti Galéria egykori főigazgatója írta a művésztelep egyik katalógusának előszavában a következőket: „… ez a gyűjtemény 100 év múlva dokumentálja majd, hogy volt egy társaság, amely képes volt arra, hogy együtt élve, együtt dolgozva, egymástól tanulva és egymást segítve képzőművészeti alkotásokat hozzanak létre, annak érdekében, hogy a mi mindennapjaink valamilyen formában jobban emlékeztessenek az emberi életre…

A minden év augusztusában megrendezésre kerülő modern művészeti fesztivál a régió kulturális emblémájává vált. A folyamatos fejlődés lehetővé tette, hogy a koncepció bővüljön. Ez a komplexitásra törekvés mesterkurzusokat, akkreditált pedagógus továbbképzéseket, művészeti fesztiválok szervezését eredményezte. A művésztelepen az érdeklődő nagyközönséget is szívesen látják, vannak ún. nyílt napok, nyitó-, illetve zárórendezvények, amikor különböző programokkal szórakoztatják az ide látogatókat. Színdarabokat, performensz show-kat, neves zenekarok koncertjeit tekinthetik meg a művészetbarátok. A változatos programok, a baráti légkör igazi kulturális oázissá varázsolja a falut.

A Ceredi Művésztelep idén 15 éves. Fennállása alatt 38 kiállítást rendeztek illetve közreműködtek abban itthon és külföldön, 7 katalógust, 4 egyedi művészkönyvet készítettek. A művésztelep legjelentősebb eseménye az Ars Tarnatica Fesztivál létrehozása, Európai Uniós támogatással, 2005-ben, valamint a Nemzetközi Múzeumok Éjszakája Európai programjában való részvétel a Gömör - Kishonti Múzeumban és ennek regisztrációja Párizsban, illetve a Ceredi Vásznak című nagyszabású szimpózium, Salgótarjánban.

Mikor a művésztelep 1996-ban megindult Cereden még egy sorompó választotta el a falut a Szlovákia területén fekvő Tachty (Tajti) nevű községtől. A magyar és a szlovák alkotók azonban ezt a határt a művészetben nem érezték, a művészet határtalan voltát évről évre bizonyították. 2004-ben már a valós határ is megszűnt, a sorompó kinyílt.  Az Ars Longa Egyesület 2006-ban megrendezte a Tarnatica Fesztivált, a két ország közötti kulturális nagyrendezvényt. Ennek az eseménynek a hozadéka a magyar – szlovák szoros és gyümölcsöző kulturális kapcsolat is.

Kun Cecília a művésztelep menedzsere fogalmazta meg, hogy kezdetben az álmok arról szóltak, hogy kicsit másabbak legyenek, a nemzetköziséget egy két magyar ajkú külhoni képviselte.  „Az elszántság miatt azonban hamar az angolt kellett munkanyelvnek választanunk. Jöttek szerbek, horvátok, románok, szlovákok, csehek, angolok, finnek, olaszok, osztrákok, svédek, belgák, ausztrálok, izraeliek és magyarok az ország minden szögletéből.  Először festők, grafikusok. Aztán már a beszivárgott szobrászok sem csak kirándultak a kétdimenziós műfajokban, hanem teret követeltek maguknak. Meg is fertőzték a síkban gondolkodókat.”

Úgy gondolom, hogy ez egy művésztelep lényege: az együtt alkotás öröme, és az egymás művészetének megismerése. Ami minden nyáron érezhető az éppen aktuális összetételű „ceredi alkotókon” – az a vidám összetartozás és alkotókedv.

 

Irodalom:

Ars Tarnatica Festival 2005 -2006 katalógusa  (Ars Longa Művészeti Egyesület kiadványa, 2006)

A kulturális oázis kifejezést Dr. Csongrády Béla használta 2008. augusztus 9-én a Nógrád Megyei Hírlapban a Ceredi Művésztelepről írt cikkében

Ars Tarnatica Festival 2006  katalógusa

A bejegyzés trackback címe:

http://nograd-art.blog.hu/api/trackback/id/tr85019202