Művészet Nógrádban

Csohány Kálmán

2013. január 11. 21:05 - Shah Gabi

CSOHÁNY KÁLMÁN EMLÉKNAP 2014.

 

CSOHANY2014.jpg

CSOHÁNY KÁLMÁN KIÁLLÍTÁS JÁSZBERÉNYBEN

 

csohanyjaszbereny-2.jpg

csohanyjaszbereny-1.jpg

DSC01123.jpg

DSC01140.jpg

Még több kép:  http://www.jasznaplo.hu/galeria/kiallitasok-2013/csohany-kalman-muveszete-kiallitas-2013

 

 

 

 

meghivo2013CSOHANY.jpg

 

 

IMG_0073.jpgIMG_0001.jpgIMG_0004.jpgIMG_0008.jpgIMG_0014.jpgIMG_0027.jpg Fotó: Shah Timor

A Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma szervezésében ismét megemlékeztünk Csohány Kálmán születésének évfordulójáról. Csohány Kálmán sírjánál kezdtük a az ünneplést, majd a Csohány Galériában újabb időszaki kiállítást nyitottunk. Eddig Csohány Kálmán nagy grafikai sorozatait, a Cigánydalokat, a Nibelung éneket, a magyar irodalom jeles költőinek verseihez készített illusztrációit láthattuk, most Csohány Kálmán kerámiaművészetével ismerkedhet meg az érdeklődő nagyközönség. 

A rendezvényen köszöntőt mondott Volek György Pásztó város alpolgármestere. A kiállítást Krajtsovits Margit Ferenczy Noémi –díjas keramikusművész, Csohány Kálmán jó barátja nyitotta meg.
Ezt követően  Sturmann Jenőné  és a Mikszáth Kálmán Gimnázium diákjainak műsora volt hallható. (Mikó Norbert, Noskó Henrik, Fülöp Dominika, Fónad Fanni, Várhegyi Márk, Tóth Áron, Babcsány András előadásában)  A műsort összeállította Herczegné Varga Ilona a Mikszáth Kálmán Gimnázium igazgatója.
Az utóbbi időszak hagyománya, hogy évente vagy kétévente alapítványunk átadja a Harangok és madarak - díjat.  Idén Herczegné Varga Ilona kapta az elismerést, aki évek óta óriási lendülettel, lelkiismerettel és nagy szeretettel ápolja Csohány Kálmán életművét. 

 

 

 

CSOHÁNY KÁLMÁN: NÉPSZOKÁSOK SOROZATA

Csohány Kálmán grafikusművész számtalan alkotása mesél gyermekkorának népszokásairól. Egy képes sorozatot indítok, mely ezeken a rajzokon keresztül mutatja be e hagyományokat.

Csohány Kálmán: Vízkereszt

DSCF6531a.JPG 

Királyok ajándékát:  
Aranyt, temjént és mirhát
Vigyünk mi is urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel és szép csillag,
Szép napunk támadt!
                                       (Magyar népdal)

 

Csohány Kálmán: Kis betlehemesek:

Csohány-Kis betlehemesek.jpg

 

A betlehemezésről: http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/2003.12/21.html 

Töklámpás:

Töklámpás.jpg      töklampas.jpg                                                                                                                                                                                                  

                                                                                                                                                                    

Mindenszentek   és Halottak napja:                                                                                                                         

 

Boszormenyikopjafak_1.jpgEmlekekBoszormenybol.jpgIMG_1.jpg463.jpg                                                                                                                                                                                 

Böszörményi kopjafák.jpg                                                                 

                                                     

 

 

 

                                                                                                                                                                                                  CSOHÁNY KÁLMÁN  művészetéről:

 

 2001-ben nyílt meg Pásztón a Csohány Kálmán Galéria, mely a kétszeres Munkácsy-díjas grafikus, érdemes művész alkotói munkásságát mutatja be. Az 1870-es években épült műemléki épületben helyet kapott galéria két teremében állandó kiállításként Csohány Kálmán teljes életművéből rézkarcok, litográfiák, egyedi rajzok, akvarellek, kerámiák, azaz mintegy 150 műremek látható. A harmadik teremben pedig időszaki kiállítások formájában mutatjuk be folyamatosan azt a hatalmas életművet, mely Csohány Kálmán viszonylag rövid alkotói periódusából maradt.
Csohány Kálmán 1925. január 31-én született Pásztón. Az elemi iskolát abban a műemléki épületben végezte, amely ma művei számára galériaként funkcionál. Érettségi után, 1944-45-ben fakitermelésen dolgozott a csíki havasokban. 1946-ban hazatért, ám édesanyja és a drága nagyanyja meghaltak, édesapja hadifogságba esett. Gizella nevű húgát egyedül találta otthon, így ő lett a családfenntartó: vasúti pályamunkásnak állt Pásztón, majd 1946-47-ben szénbányásznak Nagybátonyban. 1947-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára.
Csohány Kálmán már induláskor elkötelezte magát az illusztrációval. Még főiskolás volt, amikor megjelentek első illusztrációi, melyek meglepően érett kifejezésbeli sajátosságokról tesznek tanúbizonyságot. Diplomamunkájául Móricz Zsigmond Rózsa Sándorához készített tíz illusztrációt.   A bírálati ülésén a bizottság egyöntetű véleményében rámutatott Csohány művészi érettségére, kimagasló illusztrációs készségére.
Csohány számos megbízást kapott a Móra Ferenc Könyvkiadótól, s más könyvkiadóktól, de sokat rajzolt a maga kedvére is. Papírra vetette irodalmi élményeit, készített illusztrációkat magyar, román és bolgár népballadákhoz is. Így készültek szabadon a meseillusztrációk, a rajzok Anatole France Thais-ához, Weöres Sándor, Áprily Lajos, Radnóti Miklós, Csokonai Vitéz Mihály verseihez,  cigánydalokhoz és szabad gondolataihoz, érzelmeihez vagy egy saját verséhez A sárkány és a fiúhoz.

A szülőföld, Pásztó Csohány művészetében 
1952-ben a főiskola elvégzése után Csohány Kálmán megnősült és feleségével Budapesten telepedtek le. Pásztótól sohasem szakadt el igazából, bár életének és pályájának színhelye Budapest lett. Grafikai költészetének  jelentős része a Mátra és a Cserhát övezte vidékhez kapcsolódik, a pásztóiakhoz, az ismerős arcokhoz. Művei megelevenítik Pásztó népszokásait, felidézik a pásztói hangulatot, a pásztói emlékeket.
Önéletírásában így írt: „Én az embereket szeretném megközelíteni. Életüket, érzelmi világukat szeretném a magam eszközeivel ábrázolni. Ehhez a gyermekkorom szolgál segítségül. Szűkebb hazám embereit ismerem jól, de úgy érzem, hogy az ő örömük vagy bánatuk papírra vetésével egyetemes emberi magatartást közelítek meg. Ez a legfőbb célja és értelme munkáimnak.”
Mégis húsz év tellett bele, míg nekifogott, hogy felidézze gyermek-, és ifjúkorának emlékeit, a „Falum eltűnt figurái” című rajzsorozatában, az Ismerős arcok tusrajzain. A Pásztói népszokások c. grafikai lapjaival dalok, babonák, legendák, és a tréfacsinálás képei viszik be Pásztót a művészet történetébe. Ez az akkor még falu, s ennek népe és élete jelentette Csohány számára az oltalmazó és befogadó emlékkört, a fészket, ahová mindig vissza lehetett térni, s amelynek földjét választotta életútja végén is, ahol sírra lelt. Kívánsága szerint fekszik Pásztón a Szentlélek temetőben, amely megannyi alkotásán szerepel.
Pásztói népszokások című rézkarcsorozatában Csohány a népi kultúra soha le nem írt, szájról szájra hagyományozott legendáit, a nép körében élő szokásait ismerteti meg velünk. A sorozat első lapja a Tollfosztás láncos, kormos figurákkal. A közelmúltig élt Pásztón a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt a nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat. A Láncos Miklósnak nevezett alakoskodók felkeresték a tollfosztókat, bementek a házakba, a derekukon láncot csörgettek, a kezükben seprűt vittek. Csohány rézkarcán a Miklós-járásban két alakoskodó vesz részt. Mindkettejük arca korommal kent, kezükben a Szent Miklós figura, amely láncot tart.
A második lap a Fosztonká-t idézi fel. Téli estéken összeült a falu népe a szomszédokkal és fosztották a tollat. További lapon a Bockúti búcsút örökíti meg. Máig élő hagyomány Pásztón, hogy május első vasárnapján a körmenetek alkalmával búzaszentelést tartottak és bő termésért imádkoztak. Kisasszony nap I-II. Csohány e két grafikáján a Pásztó közelében fekvő Mátraverebély – Szentkút legendáját meséli el, ahová búcsús meneteket tartottak szeptember 12-én. Azt a pillanatot ragadja meg, amikor I. László király lovával egy sziklára ugrat, s patkójának nyomából víz ered. A nép azóta is gyógyító erőt tulajdonít a víznek, s 1200 körül már búcsújáróhellyé vált  a forrás környéke. Az itt emelt templom 1970-ben basilica minor rangot kapott.
Bakfazék c. tusrajza szintén egy pásztói szokást ábrázol. Farsang hetében a fiúk elindulnak a lányos házhoz, egy rossz fazékkal a kezükben, melybe mindenféle kacatot, tollat, üvegdarabot, cserepet raknak, és este bedobják a lányos ház udvarába.
Csohány egész életét és művészetét végigkísérte a halálfélelem, az élet és az elmúlás témája. Bár már gyermekkorától kezdve nap, mint nap találkozott az élet végességével édesapja asztalosműhelyében, ahol koporsókészítés jelentette a család megélhetését, s egy temetkezési vállalatuk is volt a főutcán, mégsem tudta feldolgozni soha közeli családtagjai és barátai elvesztését. A nagymama alakja Csohány megszámlálhatatlan rézkarcának főszereplője. Ugyanilyen fájdalmas volt számára művészbarátainak sorozatos elvesztése, először Kondor Béla, majd Kohán György. Barátaim fája és Fekete virág című sorozatával tiszteleg barátai előtt. A tehetetlenség érzése hatja át műveit, főként a megdöbbentően szűkszavú Madár című kompozíciót, ahol a halál visszafordíthatatlan tényét ábrázolja és egyúttal utal Kohán egyik festményére, emléket állítva neki. Kohánról szól az Elhagyott szárnyak című műve az Ikarusz motívumnak és a fenyőnek mint a halál fájának képszerű összekapcsolásával. Ugyancsak Kohán Györgyre emlékezik a Kép és kabát című rézkarcával.

 Csohány Kálmán kerámiái
1957-től kerámiával is foglalkozott a hódmezővásárhelyi majolikagyárban.  Komoly megbízásokat kapott az ország számos városától, intézményétől, hogy az épületek belső falát saját tervezésű kerámialapokkal díszítse: a fóti gyermekváros egészségházának várótermébe, a budapesti Metropol Szálló gyorséttermébe, a szegedi szemklinika előcsarnokába, a deszki Csont TBC Intézet kórtermeibe, a kelebiai határátkelő fogadótermébe, a budapesti Chinoin Gyár óvodájába, a szekszárdi kórház éttermébe, a salgótarjáni Karancs Hotel bárjába, az ajkai művelődési házba, a Diósgyőri Kohászati Üzemek irodaházába. Az 1965-ben a soproni Fenyves Hotelbe készített majolikafal egy részét 1981-ben áthelyezték az Erdészeti Szakközépiskola Kollégiumába. A pásztói emeleti lépcsőfordulóját a Mátra-hegység domborulatainak vonalával és szimbolikus madarakkal Csohány Kálmán 17 m2-es kerámiafala díszítette. Az áruház bezárása után az új tulajdonos 1996-ban lerombolta az alkotást. 2006-ban ugyanilyen jellegű probléma állt fenn a salgótarjáni volt Karancs Szálló bárjában felállított kerámiafallal is. A mozaikfal bibliai témát, az Énekek énekét dolgozta fel, teljesen fedőmázas eljárással. Itt azonban még időben érkezett a segítség: a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány számos lelkes segítővel, átszállíttatta és felállította a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnáziumba a még épen maradt kerámialapokat. A kerámiafal ma a gimnázium aulájának éke.  
Csohány művei lendületükkel, mély tartalmi mondanivalójukkal örök igazság megfogalmazói. Csohány Kálmánról azt mondják, nyugodt és derűs ember volt, különleges tehetsége a kapcsolattartásra. Számtalan barátja, ismerőse volt országszerte.  Rajzai azonban nem ezt a mindennapokban látható arcát mutatják, sokkal inkább töprengő, a létezés nagy kérdéseibe belefeledkező, a magányába visszahúzódó embert. Az ő munkáin természetes a szenvedés és természetes a táj termékeny derűje, csak egy dolog nem érhető tetten: a kifakadó öröm, a harsány életkedv. 

Kálmán nap

 

 2012. október 12.    A Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola és a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány idén is megünnepelte a Kálmán napot. Hagyományosan az iskola névadójára, Mikszáth Kálmánra és a pásztói születésű grafikusművészre Csohány Kálmánra emlékeztünk. A gimnázium színes programokat kínált a diákoknak.  Bővebben az Alapítványunk honlapján olvashatnak: http://csohany.fonixnet.com/

Képes beszámoló a rendezvényről ugyanitt: http://fonixnet.com/csohany/media/kalman-nap_2012/album/index.html      Fotó: Nágel István              

  kalmannap4.jpg                                               

kálmánnap.jpg

   kalmannap3.jpg       

                                 

 Csohány Kálmán emléknap

 

Cikk a rendezvényről:     nograd-art.blog.hu/media/file/csohi.jpg

Fotók a rendezvényről:  http://csohany.fonixnet.com/
Megnyitószöveg

 

Film Csohány Kálmánról

 

Részlet Shah Timor Elhagyott szárnyak - Csohány Kálmán művészete c. filmjéből

 

 

Könyv Csohány Kálmánról

 

 

csohanykonyv.jpg

 Csohány Kálmán (1925-1980) Munkácsy-díjas grafikusművész életét és munkásságát mutatja be a reprezentatív album, amely születésének nyolcvanötödik évfordulóján jelent meg. A pásztói születésű művész a hatvanas, hetvenes évek grafikusnemzedékének egyik meghatározó egyénisége volt. Rézkarcain, tusrajzain és litográfiáin a népi szimbolika balladai tömörségű, egyéni hangvétellel párosul. A családi fotókkal induló életrajzi mű az eddigi legteljesebb munka, a pályarajz mellett képet ad a művészi fejlődés főbb állomásairól, a híres sorozatok (Pásztói népszokások, Nibelungok, Cigánydalok)keletkezéséről. Csohány a grafika, az illusztráció mellett foglalkozott a kerámiaművészettel, és rengeteg akvarellt is készített - ezekről külön fejezetben tájékozódhatunk. A kötetet angol és német nyelvű összefoglaló, műtárgylista,illetve közöttük kiállítási lista és irodalomjegyzék egészíti ki. 

Részlet a könyvből:                                                                                                                                                           http://m.cdn.blog.hu/no/nograd-art/file/csoh_ny_reszletakonyvb_l.pdf
 
 A kötetről: http://mikszathkalman.hu/2011/01/02/ujdonsagok/

 

Részlet a könyvből:   nograd-art.blog.hu/media/file/csoh_ny_reszletakonyvb_l.pdf

A könyv megvásárolható a Nógrádi Történeti Múzeumban és a Könyvbúvár webáruházban. Postai utánvét is lehetséges. Ára: 3990 Ft Érdeklődni  itt. 

Bemutató Pásztón:    http://www.youtube.com/watch?v=Fm0fzlcpQPg&feature=youtu.be

 Könyvbemutatókról:  

101210_02.jpg

csohanykonyvbp.jpgCsohikönyvBp20111006g.jpg Csohanykonyvmeghivo.jpg101210_14.jpg

meghivoCsohanykönyv.jpg
110307_09.jpg

Csohány Klári nénivel dolgozunk - készül a könyv:

DSCF6071.JPG

DSC05659.JPG 

nograd-art.blog.hu/media/file/csohikonyvnograd.jpg

nograd-art.blog.hu/media/file/demokrata20110902.jpg

http://nograd-art.blog.hu/media/file/hirmondo12(1).jpg

 

További cikkek Csohány Kálmánról:

http://fonixnet.com/csohany/images/stories/2012/kiallitas/csohany2012.pdf

nograd-art.blog.hu/media/file/csohi1.jpg

nograd-art.blog.hu/media/file/ÉnekekénekeNógrád.pdf

nograd-art.blog.hu/media/file/Tempevölgyről.pdf

 

Kiállítás Salgótarjánban: 2010. február 12 - május 30.http://nogradi-muzeumok.hu/files/download/csoh.ny_k.lm.n_megh.v..pdf

Kiállítás Győrben: 2010. március 6-tól 

 

 

Szólj hozzá!
Címkék: undefined

A bejegyzés trackback címe:

http://nograd-art.blog.hu/api/trackback/id/tr982865096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.